Dilemma.

Valami furcsa dolgok történnek mostanában a politikai életben. Tesztelnek bennünket, mennyire vagyunk vevök mi a nép a politikai butaságokra. Teszi ezt minden oldal válogatás nélkül. Mit reagál az emberek töbsége? Ki,ki szimpátiája, meggyözödése/?/ alapján lehajtott fejel megy a politika vágóhidjára. Igaz néha vinnyog eggyet/mert többre nem képes/.Kádár után nagyon nehéz megértetni az emberekkel,hogy tanuljunk meg önnállóan gondolkozni, felelösen magunkról és családunkról gondoskodni.Mert hiszem és vallom, mindenki saját sikerének és kudarcának a kovácsa.Ha ezt sokan megértenék nem lehetne az embereket igérgetésekkel, hami illuziókkal félrevezetni.Bokros-Gyurcsány megpróbált valami hasonlót tenni. De jött egy pici ember,  aki a kárpátok xx1.századának mindentudója. Visszahozta a mi Jánosunk gondoskodó éráját, ahol ingyen van a kenyér,munka dögivel. A belelkesedett proletárok felsorakoztak Viktor mögé,szájtátva várva a kánoánt. Na de a galamb helyett jött a kijózanodás,  mert ugye megszoritások nélkül neki sem megy és hát ugye az megint úgyfog fájni mint Bokronál_Gyurcsánynál. Remélem rájöttek az emberek, hogy a wc tartalma csak ugy tünik el ha kitakaritják. Hát takaritsuk ki fejünkböl a buta beszéd befogadását.